Mi a klímaváltozás oka? - Kerényi A. Ödön és Telegdy István levelezése

Mi a klímaváltozás oka?

Kedves Telegdy István!

Régen leveleztünk. A klímaváltozás okáról vitatkozzanak a tudósok. Az évszázados, vagy tíz és 100 ezer éves ismétlődés érvelés a gyakorlat számára közömbös.
A CO2 növekedés is lehet egyik okozója. Tehát a melegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése elfogadható célkitűzés. A fosszilis energiahordozók felhasználásának mérséklése tehát támogatandó . A jövő igényeknek a megújuló energiák és az atomenergia alapon való kielégítése tehát helyes stratégiai döntés. mivel ezek nem bocsátanak ki káros gázokat. Ahol tehát ezek alkalmazása ellen nincsenek bizonyítható, fizikai, műszaki ellen érvek, ott a kormánypolitikának ésszerűen támogatnia kell ezt az energetikai koncepciót.
A magyar kormány azonban tudathasadásban szenved. Szóban támogatja a megújuló energiák hasznosítását, a gyakorlatban viszont nem kívánja igénybe venni
a magyar Duna szakaszon hasznosítható évi 3 milliárd kWh vízenergiát és a Bősi Vízerőmű évi 1 milliárd kWh magyar vízjogos hányadát. Európában a folyami vízerőművek gyakorlatilag kiépültek, Magyarország vízgazdálkodási politikája Így egyedülállóan hibás.

Az EU Duna stratégia emiatt hiányosan készült el és az elfogadott változat nagy hátrányokat okoz mind hazánk, mind az EU számára.
Tájékozásul mellékelem az ezzel foglakkozó tanulmányomat, amely nagyon tömören összefoglalja a vérható károkat és hátrányokat.

Kérlek arra, hogy kapcsolataidban terjesszed a tanulmányt, hogy a kormány álláspontját sikerüljön megváltoztatni. Az első lépés a Nagymarosi Vízlépcső újraépítése lenne. Ez egy alkotmánysértő helyzet felszámolását jelentené, amely egyúttal a klímaváltozás érezhető hatását hazánkban is mérsékelni tudná a felsorolt hátrányok kiküszöbölése révén.
A témáról hasznos , időszerűanyagokat találsz a Reális Zöldek Klub honlapján ( www.realzoldek.hu) található tékámban.
Én ez évben is, számos iratot küldtem számodra, de valószínűleg rossz címre ment és ezért nem válaszoltál rájuk.. Mostani válaszom azonban remélhetően megtalál.
A korábbi barátsággal harcoljunk a jó célért !

Üdvözlettel
Ödön Bá’

-------------------------------------------------------

Kerényi A. Ödön tanulmánya (2)
Az EU Duna stratégia elfogadott, jelen változata hátrányos Magyarországnak
A Duna komplex hasznosításának hívei abban bíztak, hogy a soros magyar EU elnökség a magyar érdekek élharcosa lesz. Sajnálatos, hogy nem ez történt. Ugyanis a jelen változat sem az EU közös célját, sem Magyarország érdekét nem szolgálja, sőt hazánk számára kifejezetten káros következményekkel jár. Az 1990. évi politikai rendszerváltás áldozatává vált a Nagymarosi vízlépcső. A beruházás leállítását az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága 1997. évi Ítélete minősítette tévesnek azzal, hogy érvényesnek mondta ki a Csehszlovákia és Magyarország között 1977- ben létrejött nemzetközi Egyezményt a Bős-Nagymaros Vízlépcső rendszer megvalósítására.
Az Ítélet végrehajtására azonban , annak szándékos félreértelmezése miatt, immár 14. éve nem került sor, mivel a magyar Kormányok megtagadták a Nagymarosi Vízlépcső újraépítését. Alkotmánysértő kormányhatározat mondta ki 2004-ben, hogy a Dunán újabb gát nem építhető. Ez szemben áll a Duna Bizottsággal kötött és 2000-ben törvénybe iktatott nemzetközi Egyezménnyel, amely szerint Magyarország vállalta a Bősi Vízlépcsőn túlmenőn a Nagymarosi, az Adonyi és a Fajszi Vízlépcsők megépítését is.
A vízlépcsők nem csupán a hajózási forgalom bővítést szolgálják , hanem több más nemzetgazdasági ágazat érdekeit is.
Ezek közül is kiemelkedik az energetika, amelyet a magyar EU soros magyar elnökség a sikeres tevékenységei között emleget. Az EU közös energetikai irányelvek között a megújuló energia felhasználás növelése az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzés, ami a klímaváltozás káros hatásait hivatott mérsékelni.
Sikernek tekinthető-e , hogy a vízlépcsők építésének megtagadása 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termelést dob ki Magyarország távlati villamos energia mérlegéből . A 4 TWh hazánk jelenleg fogyasztásának kb. 10 %-a és közel 10 évi igény növekedését fedezné! Ha ezt fosszilis energiából kell fedezni 3,2 millió tonna többlet CO2 gáz jut a levegőbe.
Nem környezetvédelmi tudathasadás ez? A melegház hatást okozó gázok kibocsátásnak csökkentését akadályozó javaslatnak örvendezni?
Az utolsó pillanatokban vagyunk a hibás Duna stratégia megváltoztatása az EU Tanács végső ülése előtt.
Szomorú az, hogy néhány, fontos pozícióban lévő szakember, mérnök is árulója lett hivatásának. Kirívó példa erre Barsiné Pataki Etelka , az EU Duna stratégia magyar kormánybiztosa, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, aki a Kossuth Rádióban is örvendezett a soros magyar EU elnökség sikerének , miszerint elfogadták az előterjesztést. Külön kiemelte, hogy a Duna Stratégia nem is magáról a folyamról szól, hanem a dunamenti országok egyéb ügyeiről! Megdöbbentő szemlélet egy kultúrmérnök szájából, aki diplomázott a vízerő-hasznosításból, a vízgazdálkodásból, az árvízvédelemből, vízépítésből stb..
A történelem számra szükséges rögzíteni, hogy milyen hátrányok származnak abból, ha a Duna stratégia a jelen változatban kerül véglegesítésre. A várató hátrányok megjósolhatók Kerényi A. Ödön azon tanulmányomból, amely a vízlépcső építési előnyeit mutatta be.
A szerző tömör fogalmazásában az alábbi következményekkel lehet számolni.:
„Az EU Duna stratégia jelen változatának elfogadásából keletkező hátrányok
1. Vízlépcsők nélkül tovább mélyül a Duna meder, ami veszélyes következményekkel jár;
2. A vízlépcsők hiánya akadályozza a nemzetközi hajózás fejlesztését, ami a Duna-Majna-Rajna csatorna fő célja;
3. Lemondunk évi 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termeléséről;
4. Nem létesül három Duna híd pótlása, amit a vízlépcsők keresztgátjai adnak;
5. Tovább szárad a Duna-Tisza közi homokhátság a talajvíz szint csökkenése miatt;
6. Csökken a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló öntözés lehetősége;
7. Veszélybe kerül az ivóvíz bázis a talajvíz szint csökkenése miatt;
8. Nem fejlődik a vízi és partmenti turizmus, amit az állandó vízszint segítene;
9. Nem használható ki a Bős Vízerőmű 360 MW csúcserőműi többlet kapacitása;
10. Nem hasznosul a visegrádi Duna sziklás szűkülete, amely hasonló fontosságú, mint a Vaskapu a Kazán szorosban;
11. A magyar Duna szakaszra javasolt bárkák építése többe kerülne, mint a Duna Bizottság ajánlása szerint ma is működődő hajóparkok igénybevétele a nemzetközi hajóforgalom növelésére;
12. Nem valósulna meg az EU VII. nemzetközi útvonal fejlesztési célja;
13. M.o. nem hajtaná végre a hágai Nemzetköz Bíróság 1997. évi Ítéletét , amely érvényesnek mondta ki az 1977-ben kötött BNV szerződést, mivel nem állapodunk meg a szlovák féllel a Nagymarosi Vízlépcső újraépítésében;
14. A vízlépcsők hiánya csökkenti az árvízi biztonságot az oldalgátak nagyobb rongálódása miatt, amit a vízszint évi többszöri, 8 méteres ingadozása okoz;
15. Nem valósul meg a Duna vízhozamának kívánatos visszatartása, ami jelenős víztartalékul szolgálna az aszályos időkben;
16. A duzzasztások hiánya nyáron, már jelenleg is csökkenti a Duna melletti nagy hőerőművek teljesítményét a hűtővíz mennyiség korlát miatt, de a Fajszi Vízlépcső nélkül nem is lehet a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os bővítését sem friss vízhűtésűre tervezni és emiatt drágább lesz mind a beruházás, mind az üzemköltség is;
17. Károsul a klímavédelem , mivel a kieső, évi 4 TWh megújuló vízenergia pótlása a fosszilis tüzelőt használó hőerőművekből 3.2 millió tonna CO2 kibocsátás többletet okoz.
18. A szükséges földgáz többlet tovább növeli hazánk amúgy is nagy import függőségét.
19. Tovább növekszik a Nagymarosi Vízlépcső beruházás leállítása miatt, a számvitelileg is igazolható kár és elmaradt haszon, ami 2010-ig meghaladta a 2,3 milliárd USD összeget és évente további kb. 60 millió $-ral nő a Bősi Vízerőmű termelésének 1/3 vízjogos magyar hányada, azaz kb. 1 milliárd kWh értékének elvesztése miatt. A teljes igazolható kár 200 Ft/$ szorzóval számítva, eddig tehát kb. 460 milliárd Ft.
20. Az anyagi kár számítás nem tér ki a fentebb felsorolt egyéb hátrányok pénzben, elméletileg kifejezhető értékére, amit a szakértők fenti összeg 2-3 - szorosára is becsülnek.

A kárszámítás pontosítására a Kormány, célszerűen az Állami Számvevőszéket kérhetné fel. amely a 90-es években ezzel, részletesen foglalkozott

A fentiekhez hozzáadandó az erkölcsi kár, amely nemzetközi viszonylatban keletkezett, a hivatalos magyar vízgazdálkodásnak a tudománnyal és világgyakorlattal ellentétes tevékenysége miatt.
Bízom abban, hogy a Kormány a fenti érvek alapján megváltoztatja eddigi merev álláspontját.

Budapest, 2011.04.18.
Kerényi A. Ödön vasdiplomás gépészmérnök

-------------------------------------------------------


Tisztelt Odon Batyam !


Elnezest az ekezetnelkuli billentyuzet hasznalata miatt -kulfoldrol valaszolok. Koszonom sorait, mindig megtisztelo, ha erveinek ismertetesere meltonak tart

.
Egyetertesunk teljes. A cel eleresehez tobb fajta erofeszitesre is szukseg van - a Realis Zoldek sokat tesznek, hogy a kozvelemeny ne egyoldaluan legyen informalva. Sajnos a politikusok szakmai befogadokepessege -vilagszerte - nem eri el azt a szinvonalat, ami szukseges lenne az ervek es ellenervek osszetett elemzesen alapulo donteshozasra. Megyozodesem, hogy nagy hiba lenne a VITUKI 1 vagy a VITUKI 2 beavatkozasra penzt kidobni az energetikai es mezogazdasagi vonatkozasok teljes kizarasa miatt. A jelenlegi financialis helyzetben inkabb egy elhalasztott, de legjobb megoldast kellene megcelozni, a financirozas es a megterules modelezett nagy tavu szamadatai alapjan. Minden jel arra mutat hogy a mezogazadasagi termekek felertekelodese az energiaaremelkedessel lepest tartva igen szignifikans nemzetgazdasagi tenyezove fog valni. Persze a mezogazdasagi strukturpolitika felulvizsgalata nelkul 10 millio tonna plusztermeles 1A minosegu buzabol nem lesz megvalosithato. Minden modelezett elojelzes azzal szamol, hogy 2050 korul egy tonna buza ara (mai forintban !) 200-250 000 forint korul lesz. Ez evente 200 -250 milliard ( mai !) forinttal novelne az orszag GDP -jet. Mivel az optimalis megoldas vizlepcsok, csatornak es energiatermelo egysegek megepiteset celzo infrastrukturalis beruhazasokat jelent, ezek tervezese es beepitese az EU makroregionalis strategiajanak es az Uj Szechenyi Terv nagy tavu valtozataba haladektalanul el kellene kezdodjon.

Remelem, hogy hamarosan egy erdemleges elorelepesrol tudok beszamolni a politikai vita es a tudomanyos vizsgalodas kereteinek kerdeseben.

Szivelyes udvozlettel,

Telegdy Istvan

Forrás:  http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=811